Magyarországon az építésügy fő jogszabályi keretét – jelen cikk írásának időpontjában (2023.09.19.) – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.) adja (mely a az épített környezet alakításáról és védelméről szóló korábbi 1997. évi LXXVIII. törvényt váltotta fel)
2. § [A törvény hatálya]
(1) E törvény hatálya kiterjed ..
e) az építmények és tájépítészeti alkotások építési, telepítési előírásainak meghatározására,
f) az építési anyagok követelményeinek kialakítására, minőségének biztosítására, beépítési feltételeinek megállapítására,
…
h) az épített környezet fenntartható és esztétikus, továbbá – közhasználatú építmények esetében – minden ember számára egyenlő eséllyel hozzáférhető, akadálymentes kialakítására, valamint az építmények és tájépítészeti alkotások építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban együtt: építészeti-műszaki tervezés),
(2) E törvényt a sajátos építményfajták tekintetében a rájuk vonatkozó törvényekkel, kormányrendeletekkel, önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
16. § [Fogalommeghatározások]
E törvény alkalmazásában:
„28.építési termék: az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék;”
„29. építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési munka végzése;”
„34. építmény: az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre;”
„39.építési anyag: az építési alapanyag és az építési termék gyűjtőfogalma;”
„94. műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, a távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint a kültéri szobrokat és a kültéri installációkat;”
„26. építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló építési szakmunka;”
181. § [Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények]
(2) Az építményre vonatkozó, rendeltetési céljának megfelelő alapvető követelményeket annak építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – érvényre kell juttatni, amelynek részletszabályait az általános településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szabályozza.
Nézzük, mit mond a fent hivatkozott jogszabály, vagyis a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: TÉKA) melyek ezek a bizonyos „alapvető követelmények”?:
(Megjegyzés: 2025.01.01-től a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) váltotta fel a korábbi országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK-ot))
„71. § (2) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság alapvető követelményeinek,
b) a tűzbiztonság alapvető követelményeinek,
c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem alapvető követelményeinek,
d) a biztonságos használat és akadálymentesség alapvető követelményeinek,
e) a zaj és rezgés elleni védelem alapvető követelményeinek,
f) az energiatakarékosság és hővédelem alapvető követelményeinek,
g) az élet- és vagyonvédelem alapvető követelményeinek,
h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, valamint
i) az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti tervezési programban részletezett elvárásoknak.”
Visszatérve a 2023. évi C. törvényhez …
184. § [Az építési termék]
(1) Építési terméket az építménybe betervezni és beépíteni csak az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad.
(2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas, ha:
a) az építési termékről kiállított teljesítménynyilatkozatban, vagy egyedi műszaki dokumentációban foglaltak igazolják az elvárt (különösen tervezési programban, építészeti-műszaki dokumentumban) műszaki teljesítményeknek való megfelelést,
…
(3) Az építési termék teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt előírásokkal együtt.
(4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet az építési anyagokra előírt követelmények és előírások megsértésével végzik vagy végezték, a piacfelügyeleti hatóság, illetve az ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező hatóság, szervezet az eljárására irányadó jogszabályok szerint intézkedik.
2013. július 1-jén lépett életbe a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet érdemi része az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapítására és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésére vonatkozóan.
A 305/2011/EU rendelet hazánkban, és a többi európai uniós országban is közvetlenül hatályos jogszabály, amelyet mindenféle változtatás, adaptálás nélkül alkalmazni kell.
I. fejezet 2. cikk - Fogalommeghatározások:
E rendelet alkalmazásában:
1. „építési termék”: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét
3. „építmény”: épületek és műtárgyak; à tehát ezen rendelet is építménynek tekinti a műtárgyakat. A műtárgy fogalmát pedig építési törvény, mint a magasabb szintű jogszabály meghatározza. E szerint a tartályok és kapcsolódó létesítményeik műtárgynak minősülnek.
4. „alapvető jellemzők”: az építési termék azon jellemzői, amelyek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel függnek össze;
Az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket a rendelet I. melléklete az alábbiak szerint a következők:
mechanikai szilárdság és állékonyság, tűzbiztonság, higiénia, egészség és környezetvédelem, biztonságos használat és akadálymentesség, zajvédelem, energiatakarékosság és hővédelem, a természeti erőforrások fenntartható használata
A rendelet II. fejezet, 4. cikk: szerint:
Teljesítménynyilatkozat
(1) Harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan.
…
(3) A teljesítménynyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. A tagállamok a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik, mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.
Amennyiben egy termék ebbe a kategóriába tartozik, a gyártó köteles teljesítménynyilatkozatot adni a 2013. július 1. után forgalomba hozott termékéhez.
II. fejezet, 7. cikk szerint:
(4) A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a terméket forgalmazzák. à tehát a teljesítménynyilatkozat nyelve jelen esetben magyar kell, hogy legyen
A fentiekben tárgyalt 305/2011/EU rendelet forgalmazási feltételeket szabályoz. Ennek nem magyarországi adaptációja, hanem KIEGÉSZÍTÉSe az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013 (VII.16.) Kormányrendelet. Mindkét rendeletben foglaltakat egyaránt teljesíteni kell! à forgalmazás, betervezés, beépítés
A 275/2013 (VII. 16.) rendelet főbb előírásai a következők:
5. § (1) Az építési termék – a 7. §-ban felsorolt építési termékek kivételével – az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét
a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy
b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti
teljesítménynyilatkozat igazolja.
Lássuk a fent említett kivételt:
7. § (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemléki védelem alatt álló építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel a Méptv. 184. §-ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a gyártó önkéntes teljesítménynyilatkozatot tehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ha
a) ezt a felhasználóval, tervezővel kötött szerződése rögzíti,
b) ezt a termék speciális jellege, vagy a beépítés különleges követelményei vagy más körülmények indokolják.
(3) Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette.
(4) A szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium köteles a (3) bekezdésben előírt, az építési termék megfelelőségére vonatkozó dokumentációt az alábbi módszerek legalább egyikén alapuló részletes műszaki indokolással ellátni:
a) számítás,
b) akkreditált laboratórium vizsgálata, kísérlete, állásfoglalása,
c) számítógépes szimuláció,
d) tudományos kutatás eredménye,
e) műszaki előírásban meghatározott jellemző felhasználása vagy
f) az a)–e) pontban foglaltak elemzése, értékelése.