(Megjegyzés: A „Kiviteli Terv” az építésügyi jogszabályok szerinti „Kivitelezési Dokumentáció” hétköznapi gyakorlatban használatos, széles körben elterjedt, nem hivatalos megnevezése. A továbbiakban a kettőt azonos értelemben, egymás szinonímáiként használjuk)
Építőpari kivitelezések kapcsán gyakran felmerül a címben felvetett két kérdés.
Nézzük, mit mond erről a vonatkozó jogszabály:
Mikor kell, ill. mikor nem kell Felelős Műszaki Vezetőt (FMV) alkalmazni építőipari kivitelezési tevékenységek során?
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
13. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – felelős műszaki vezető irányítja.
…
(8) Építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető.
Mikor kell kiviteli terv, ill. mikor végezhető az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül?
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
22. § (1) Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,
b) az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység, amely
ba) 5,4 méter vagy azt meghaladó támaszközű tartószerkezet,
bb) monolit vasbeton tartószerkezet, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzol,
bd) 3 méter vagy azt meghaladó magasságú, megtámasztatlan falszerkezet – azzal, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak – vagy pillér, vagy
be) 1,5 métert meg nem haladó magasságú támfal
építésére, a szerkezetének megerősítésére, részleges megbontására irányul,
c) azbeszttartalmú szerkezet átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, részleges vagy teljes eltávolítására irányuló építőipari kivitelezési tevékenység,
d) az építmény tűzvédelmi jellemzőinek változását és az építmény szigorúbb kockázati osztályba történő besorolását eredményező építőipari kivitelezési tevékenység,
e) az építmény bontása, ha
ea) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3‑t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert vagy
eb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert, valamint
f) azon sajátos építményfajta szerinti építményhez kapcsolódó építőipari kivitelezés, amely esetében azt a szakági jogszabály előírja.